Őrimagyarósdot az Árpád-korban a határvédő őrök alapították.
1270-ben V. István király bocsátotta ki a „monorosdi” őrök kiváltságlevelét, mely jogaikat és kötelességeiket részletesen meghatározta.
Őrimagyarósd vára, erődítménye a török hódoltság idején keletkezett. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította át védelmi célból 1590 körül. A kúriát kettős védőárokkal látták el, amint a terepen ez ma is látható. A nyugati oldalon erős kaput állítottak, az északi fal mentén pedig egy bástyát emeletek. Az „aprólék végház” szerény fegyverzetét két tarack képezte, figyelmeztető lövések leadására szolgált.
A magyarósdi őröket az 1270. évi oklevél említi először. A településen található a legnagyobb evangélikus templom, s itt van a legnagyobb evangélikus gyülekezet. A XV. században kastély volt a dombon, amit kettősárok vett körül, egyben erődítményként szolgált tarackkal, hírvivő mozsárral. Az 1664. évi török hadjárat során lett lerombolva. Kopjafa jelzi a helyét. A falu legmagasabb pontja történelmi emlékhely. Az emlékhely területét a Székelykapu, kilátótorony, emléktábla, szalonnasütő hely teszi látványossá.
Az Őrimagyarósd történelmi emlékhelyén álló Székelykapu
A Darabos család kastélyát a 16. század végén kettős védőárokkal, bástyával és kapuval látták el. Kanizsa várának elvesztése (1600) után bekapcsolták a végvári rendszerbe. Húsz hajdút (gyalogos katonát) rendelt ide a haditanács, akiket elsősorban Magyarósdon és a környékről toboroztak. A 17. század első felében Darabos Gáspár, a falu földesura volt egyben a kastély kapitánya is. A kis erődítmény tarackkal, hírvivő mozsárral volt felszerelve. A magyarósdi hajdúk részt vettek a dunántúli főkapitány, Batthány Ádám vezette török elleni csatákban.
A magyarósdi kastély pusztulásának körülményei is pontosan megállapíthatók az írott forrásokból. Az 1664. évi török hadjárat során a magyarósdi hajdúkat a csákányi hídhoz vonták vissza, ide hozták a kastély két tarackját is. A magára hagyott magyarósdi kis erőd kiégett és rombadőlt. A Darabos család ugyanebben az időben Darabos Gáspár halálával férfiágon kihalt. A kastélyt többé nem építették újjá az új földesurak. Egy jövőbeni régészeti feltárás valószínűleg a 17. század végi állapotokat találná az őrimagyarósdi Kastély-dombon. A magyarósdi „aprólék végház” (így nevezte Darabos Gáspár a magyarósdi várat) régészeti feltárásának jelentőségét az adja, hogy az Őrségben és környékén nem találhatók várak, így a darabos-kastáély kivételesnek számít. Fontos továbbá, hogy későbbi ráépítkezések nem tették tönkre a lelőhelyet. Története is feldolgozottnak tekinthető, a kastély krónikája az őrségiek és hegyhátiak helytállását mutatja meg a török elleni honvédelem heroikus korszakában, a 17. században. Alkalmas a kastély helye a falun belüli festői fekvése és tájképi értékei alapján egy Őrségben a jövőben kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető történelmi emlékhely kialakítására.
(Dr. Kiss Gábor régész, Benczik Gyula levéltáros)
